2012. június 2-án Szanazugban került sor az idei Országos Túrabajnokság második fordulójára; egyesületünk tagjai szép eredményt értek el:
kenu négyes kategóriában 5. helyezést, míg női kenu kettes kategóriában Zsigovits Enikő tagtársunk Vági Vandával első helyezést hoztak el
Gratulálunk az eredményekhez!
Szeifert Rita “tollából” a versenyről:
“A nyár beköszöntével elérkezett a 2012-es Magyar Országos Vízitúra Bajnokság második fordulója. A versenynek ezúttal a Körösök partján fekvő meseszép Szanazug adott otthont.
A közel 500 kilométerre fekvő településre csapatunk (Bálint László, Bedi Tamás, Skoda Tamás és jómagam) már pénteken kora délután elindult, s a hosszú úttól kissé kifáradva kilenc óra körül érkeztünk meg a szanazugi Nádas-kempingbe.
A gyors sátorállítás után a már jól ismert versenyző cimborákkal néhány sör és üdvözlő pálinka kíséretében köszöntöttük egymást. Ekkor már itt volt másik tagtársunk, Zsigovits Enikő is, aki a másnapi versenyen ismét női kenu kettes kategóriában mérettetett meg.
Bár a hangulat remek volt, a versenyzők többsége hamar, még éjfél előtt visszavonult a sátrába, illetve szállására, hogy másnap frissen, a véralkohol-szint elfogadható szintre csökkentése mellett állhasson rajthoz.
A meglehetősen hűvös éjszaka ellenére a napfény és a hangos madárcsicsergés kissé bágyadt, de vidám arcokat csalogatott elő reggelre. A regisztrációs pultnál kávé és finom péksütemények várták az előző este próbára tett gyomrokat. A reggelit követően egyre több hajó sorakozott fel a vízparton, s a rövid eligazítás után mindannyian a ránk váró megmérettetésre összpontosítottuk figyelmünket.
A rajtot jelző dudaszó az előre meghirdetetthez képest kis csúszással szólalt meg, így a kajakosok 10 óra 10 perckor, a kenusok pedig 10 perccel később startoltak el a rajtvonal mögül. A versenytáv ezúttal 28 kilométer volt, melyen összesen 57 egység küzdött a minél jobb eredményért. A Fehér-Körösön a 14 kilométerre elhelyezett fordító pontig kellett evezni, ahonnan egy kötelező kiszállást követően megindultak az egységek visszafelé. Bár a folyó nem kimondottan technikás, a visszaúton a felerősödő szembeszél jócskán megnehezítette a kajakosok és kenusok dolgát. Az előző évi versenyhez képest viszont pozitívumként éltük meg, hogy ezúttal a motorcsónakosok „közreműködése” elmaradt, így idén nem kellett az általuk generált hullámok miatt bosszankodnunk.
A nem túl hosszú versenytáv meglehetősen erős iramot követelt, így a befutónál készített fotókon a legtöbbünk mosolya nem őszinte. A célba érkezés öröme és a finom ebéd és palacsinta azonban hamar feledtette a verseny fáradalmait, s immár teli bendővel egy-egy doboz sör mellett megkezdődött a résztvevők között a küzdelem során szerzett élmények megosztása.
Az eredményhirdetésre nem kellett sokat várnunk, nem sokkal az utolsó befutó után került rá sor. Külön dicséret illeti a szervezőket, akik nagyszerűen levezényelték a programot annak ellenére, hogy a versenyen ők is rajthoz álltak, sőt, kenu 4-es kategóriában az első helyet szerezték meg. A szponzoroknak köszönhetően a helyezettek sok-sok ajándékkal gazdagodtak, amelyek közül talán a helyi specialitás, a gyulai lángolt kolbász volt a legnépszerűbb. A díjátadón sajnos eleredt az eső, de szerencsére hamar alábbhagyott, így mondhatjuk, hogy az előrejelzések ellenére az idő kegyes volt hozzánk.
Kenu négyes egységünk kategóriájában az ötödik helyen végzett, de úgy gondolom, hogy a helyezéstől eltekintve az egyik legjobb versenyünkön vagyunk túl, mindannyian maximális teljesítményt nyújtottunk.
Egyesületünket Zsigovits Enikő által képviselt női kenu kettes egység pedig – a versenyt becsülettel végigküzdve – kategóriájában az első helyen ért célba.
A helyezettek értékelését követően egy zenekar szórakoztatta a nagyérdeműt, a hangulat pedig hamarosan a tetőfokára hágott. Az izgalmakat csak fokozta a kiskunlacházi különítmény jóvoltából sörkorcsolyaként felkínált ropogósra sült hal. Az előző évről jól ismert finomságnak idén is nagy sikere volt, a hatalmas adag hamar elfogyott.
Az este folyamán a baráti beszélgetéseket kiegészítendő előkerült egy gitár is, s a koncert után kenusokból zenészekké avanzsált barátaink vették át a zenekar szerepét. Az éneklésből pedig szinte mindenki kivette a részét. A hajnalig tartó mulatozás után szép lassan mindenki nyugovóra tért.
Vasárnap reggel sátorbontás és reggeli után megkezdtük utunkat hazafelé. Kicsikét fájó szívvel tettük ezt, hiszen egy nagyon jól szervezett versenyen remek hangulatban vehettünk rész; összességében egy szuper hétvégét töltöttünk el Szanazugban.
A Túrabajnokság következő fordulója a Kormoránok és a Weking-ek számára hazai pályán, a Rábán kerül megrendezésre. Reméljük, hogy június 23-án a II. Rábalapátolás is emlékezetes verseny lesz, és a résztvevők hasonlóan szép élményekkel gazdagodnak majd. Az ellenfeleinknek pedig ezúttal igyekszünk visszavágni. Készüljetek!